Harmatpont

Az a hőmérséklet, amelyre a nedvességtartalommal rendelkező levegőt - nyomásának megváltoztatása nélkül - lehűtve a benne levő vízgőz telítetté válik.
Ha a levegőt ez alá a hőmérséklet alá hűtjük, a légnedvesség harmat vagy dér alakjában kicsapódik.
Fontos tudni hogy a harmatpontot ki kell rakni a külső szigetelés vonalába.

Hőátadás

A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás együttesen jelentkezik. Ezt a jelenséget hőátadásnak nevezzük.
A mai álláspont szerint a hőátadás az energiacsere egyik formája.
Hőátadás esetén a hőkicserélődés a folyadék (vagy gáz) és a határoló falak között történik. Az időegység alatt átadott hő (hőáram) arányos a melegebb és a hidegebb közeg hőmérséklet-különbségével  és a határoló felülettel.

Hőhíd

Hőhídnak nevezzük a szerkezet azon részét, ahol a hőtranszport többdimenziós. Kicsit egyszerűbben fogalmazva az épület külső, határoló szerkezeteinek azok a részei a hőhídak, ahol különböző hővezetési tulajdonságú és eltérő geometriai formájú szerkezetek, anyagok csatlakoznak egymáshoz. Azok a szerkezeti részek, melyek jobban vezetik a hőt, erősebben lehűlnek (tapintásuk hidegebb), mint a rossz hővezetésű részek. A lehűlő felületen és magában a szerkezetben is lecsapódhat a levegő páratartalma, ami elszíneződést, esetleg komolyabb károsodást okozhat.

Pára

A levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű vizet, vízgőzt, azaz pára formájában, azonban ennek mennyisége igen változó. A levegőben lévő pára gázként viselkedik, egyenletesen oszlik el és nyomást, páranyomást fejt ki. A belső helyiségek hőmérséklete többnyire magasabb, mint a külső légköré, ezért az épület határoló szerkezeteinek két oldalán páranyomás különbség keletkezik. A pára e nyomáskülönbség kiegyenlítésére törekszik és a nagyobb páranyomású belső térből a határolószerkezeten keresztül a külső tér felé vándorol. A páradiffúzió (páraátbocsátás) a gőz állapotú víz vándorlása a porózus építőanyagban.

ThermoShield Hőpajzs + Hőkamera = Tökéletes védelem